Amerikai Nagydíj: Számmisztika

• Nyomtatás
• Hozzászólások(3)
• Twitter
• Facebook
• IWIW

Július utolsó (teljes) hétvégéjén Amerikába látogat a gyorsasági motoros világbajnokság mezőnye, ahol 2010-ben kilencedik alkalommal feszülnek majd egymásnak a királykategória mindenre elszánt aszfaltbetyárjai, az indulás előtt azonban a széria hivatalos honlapjának statisztikusai (ahogyan azt már megszokhattuk) fellapozták kedvenc sportáguk nagykönyvét, később pedig összeadtak, szoroztak, és kivontak, azaz összegyűjtötték a viadal legérdekesebb adatait, valamint számokkal kapcsolatos kérdéseit. Mostani összeállításukban az amerikai motorosok kapták a főszerepet, akik a spanyol invázió kellős közepén is őrizni tudják fantasztikus győzelmi sorozatukat, pedig az államok kedvencei közül hatvanhét megmérettetés óta senki sem jött ki győztesen az éppen aktuális megmérettetésből. A francia Randy de Puniet pedig egyetlen egyszer sem hagyta ki azt, ám németországi lábtörésének köszönhetően búcsút kellett intenie százkilencvenes sorozatának, ami a sors furcsa fintoraként pont Valentino Rossi kétszázharmincas sikersorozata után szakadt meg. És, ha már a Doktornál tartunk, azt gondolták volna, hogy a sikert sikerre halmozó világsztár az óceán túlpartján még egyszer sem indulhatott a legelőkelőbb rajtpozícióból?

1: Valentino Rossi ezidáig egyszer sem bírta elhódítani a laguna secai megmérettetés Pole Pozícióját, és ilyen csúfságot a versenynaptárban szereplő létesítmények közül csak a kaliforniai versenycsíkon (az idén debütáló aragóniai betonkört természetesen levettük a listáról) láthattak a száguldás szerelmesei.  

3: Három verseny óta csak Jorge Lorenzo, Dani Pedrosa és Casey Stoner bírt dobogós helyezésre szert tenni a motoros világbajnokság királykategóriájában.

4: Németországban Colin Edwards és Randy de Puniet is elveszítette száz százalékos mutatóját, így már csak négy motoros mondhatja el magáról, hogy a 2010-es versenyévad minden állomásán pontot, pontokat bírt zsákolni. A fantasztikus négyes tagja: Jorge Lorenzo, Dani Pedrosa, Andrea Dovizioso és Hector Barbera. A statisztikusok kedvéért meg kell említenünk, hogy Valentino Rossi és Hiroshi Aoyama is tökéletes mutatóval bír, igaz ők különböző sérüléseik miatt több futamtól is hiányoztak, ezért ebben az esetben nem beszélhetünk teljes szezonról.

7: Az előző hét királykategóriás megmérettetésen csak spanyol versenyzőnek (kétszer Pedrosának, ötször pedig Lorenzónak) tapsolhattak a célegyenesben ünneplő fanatikusok. Ez a teljesítmény egyébként a spanyol motorsport leghosszabb elit géposztályos teljesítmények számít, a rekordtól azonban még az egyre jobb formát mutató hispán harcosok is elmaradnak, hiszen ebben az elszámolásban az amerikaiak huszonnyolcas veretlenségi sorozata számít etalonnak. A tarolás az 1982-es San Marinói Nagydíjon vette kezdetét (Freddie Spencer győzelmével) és egészen a francia Christian Sarron sikerét hozó 1985-ös Német Nagyíjig tartott.

8: Jorge Lorenzo 2010-ben minden egyes megmérettetésen ellátogatott az eredményhirdetés helyszínére, így az első nyolc megmérettetésen nyolc pezsgőt is nullára író spanyol tagja lett a Giacomo Agostini, Wayne Rainey, Mick Doohan, Kevin Schwantz valamint Valentino Rossi neve által fémjelzett legendás társaságnak.

10: Dani Pedrosa Németországban tízedik alakalommal locsolhatta győztesként a királyoknak kikészített nedűt, amivel beérte legnagyobb ellenfelét, azaz Jorge Lorenzót, ám a tizenötször győzedelmeskedni tudó Alex Crivillétől még ő is elmarad.

15: Tizenöt, azaz az Amerikai Egyesült Államokban rendezett gyorsasági motoros Nagydíjak száma. A matematikusok kedvéért ezt a számot a kettő (1964 és 1965, Daytona) a tizenegy (1988 – 1994 és 2005 – 2009, Laguna Seca) és a kettő (2008-ban és 2009-ben Indianapolisban is felbőgtek a motorok) ismételt összeadásával kapjuk meg.

16: Tizenhat esztendővel a szombati szabadedzés előtt szerezte meg huszonötödik, és egyben utolsó futamgyőzelmét a legendás Kevin Schwantz, aki akkor a Donington Parkban haladt át elsőként a kockás lobogó alatt.

33: Dani Pedrosa Németországban bezsákolta (minden kategóriát figyelembe véve) harmincharmadik világbajnoki sikerét, amivel (Valentino Rossival holtversenyben) minden idők negyedik legsikeresebb Hondás versenyzőjévé vált, hiszen eddigi győzelmeit kivétel nélkül a japánok versenygépeivel érte el. Náluk csak a Formula-1-ben is brillírozó Mike Hailwood (41), a gentleman, azaz Jim Redman (45) és a varázslatos Mick Doohan (54) ünnepelhetett többször a japán kötelékben.  

34: Vasárnap ünnepeljük majd Barry Sheen első világbajnoki címének harmincnegyedik „születésnapját”. A britek klasszisa a Svéd Nagydíjon hódította el első aranyserlegét, ami egyébként a Suzuki első igazán nagy sportsikerének számított.  

67: Hatvanhét verseny óta nyeretlenek az Amerikai Egyesül Államok motorosai, akik közül legutóbb Nicky Hayden volt eredményes, pont a 2006-os Amerikai Nagydíjon.

190:  Randy de Puniet németországi balesete véget vetett egy csodálatos sorozatnak, a lábtöréséből lábadozó francia motoros ugyanis 1998-ban kezdődő pályafutása során egyetlen egy alkalommal sem hagyta ki az éppen aktuális világbajnoki viadalt.  

Ajánld a cikket Facebook ismerőseid számára: