NAAF, Komárom 2010: esős hétvége, remek hangulat

Sajnos az időjárás nem fogadta kegyeibe a hétvégi IX. Nemzetközi Amerikai Autó Fesztivál résztvevőit. Ez meg is látszott a létszámon.
Szokásunkhoz híven a szombati napon szemléltük meg a Monostori erőd résztvevőit, mivel már délelőtt megérkeztünk, így fel tudtuk térképezni, hogy idén mit is tartogat a hatalmas területű építmény füves területe.
Szerencsére igazi különlegességekből nem volt hiány, ezért is okoz évről évre kellemes meglepetést ez a találkozó. Nemzetközi autókból is akadt bőven, hiszen osztrákok, németek, angolok, lengyelek, szlovákok és csehek is szép számmal képviseltették magukat. Ez utóbbiak okozták számomra a legnagyobb meglepetést: szinte kivétel nélkül minden CZ-felségjelű autó makulátlan megjelenéssel büszkélkedett. Nekik köszönhetően egy igazán nagy "tehenet" is láthattunk, egy Ford F650 képében, valamint szintén "bohémiából" érkezett egy 2010-es Shelby Mustang GT500 is.
Külföldi autóknál tartva meg kell említeni egy csodálatos, arany színű Oldsmobile Cutlass Supreme-et, míg a kortárs izomautókból láthattink egy Chevy Camaro SS-t, valamint egy Dodge Challenger SRT-8-at is. Öröm volt látni, hogy egyre több, 1940-es évekből való autó is érkezett a rendezvényre, jópár felújított, s egy-két példány még projekt állapotban. A kamionok szerelmesei sem unatkoztak, hiszen több, különböző gyártmányú vontató is megjelent.
A déli felvonulást a szokásos helyünkről (egy benzinkút mellől) megtekintve gyorsan visszasiettünk, hiszen egyre sötétebb felhők törtek utat maguknak az erőd légterébe. Sajnos délután négy órakor meg is érkezett az "égi átok", de a legvégsőkig kitartottunk - nem bántuk meg. Élőben először láttam a magyar (ráadásul oldtimer) rendszámú, S&H-stílusú Ford Gran Torinót, valamint egy csodálatos vérbeli izomautót, egy 1967-es Pontiac GTO-t. Nagyon szép volt a sárga Plymouth Satellite is, de meg kell említeni még egy metálkék Oldsmobile Delta 88-at, és két 442-t.
Csak dícséret illeti a magyar autóépítőket, legyenek azok kisebb cégek, vagy magánszemélyek, hiszen egyre több, minőségi és korhű módon megépített amerikai autót kreálnak, meghagyva az utókor számára a legjobban körülrajongott autósok szeme fényét. Nem akarok neveket említeni, a képeken úgyis bemutatkoznak. Aki nem tudja, hogy mivel jár egy autó restaurálása, mennyi pénz, energia, küszködés, hogy egy esetlegesen régen letűnt márka egy bizonyos típusát újraélesszék, soha nem fogja megérteni azt a fanatizmust, ami szükségeltetik mindehhez - szerencsére ilyen emberekből egyre kevesebb van!
A programok a szokásosak voltak, rengetegen voltak kíváncsiak a gumiégető versenyre, az autótaposásra, az esti koncertekre, s pláne a már említett felvonulásra. Ez a cikk és a mellékelt fotók természetesen közel sem adják vissza azt a fantasztikus hangulatot, közvetlen, baráti összejövetelt, amiben nekünk is részünk volt, hacsak egy napig is. Egyre több, a v8cars.hu internetes portálról, csak nicknéven ismert fórumtaggal üdvözöltük egymást, s ha kívülről ez nem is látszik, nekem el lehet hinni: ez valóban egy nagy család.
S Komáromot tényleg látni kell. Egyszer az életben biztosan. Aztán úgyis jön a második, harmadik, NAAF stb. Jövőre pedig jubilál Békési Úr rendezvénye: jön a X. Nemzetközi Amerikai Autó Fesztivál.
Mi biztosan ott leszünk.
S köszönjük Neki, hogy idén is ott lehettünk!
Ajánld a cikket Facebook ismerőseid számára:






jó kis cikk grat:)
Vik, kiváló lett a cikk, és ahogyan mondod, benzinvérűeknek Komárom kötelező.
Szia!
Köszönöm a helyreigazítást, természetesen már javítottam is!
Az autódhoz pedig csak gratulálni tudok!
Üdv!
vikesz
Hello
annyit szeretnék csak hozzáfűzni javításképp hogy a Pontiac gto nem 65-ös hanem 67-es:)
csak azért tudom ilyen jól, mert az enyém:)